Van az a vicc tudjátok, az optimistáról meg a pesszimistáról, hogy az egyiknek félig tele van a pohár, míg a másiknak félig üres. Jól megtréfáljuk az emberiséget ezzel a kacattal, mert ez a pohár sosem lesz tele, tehát eleve félről indul, aztán már lehet morfondírozni, hogy amikor tele van, akkor mégis miért üres még mindig? Optimista legyen a talpán, aki erre kitalál valamit.
Hogy mi a lényege? Jól néz ki, és kicsit tovább tart elérni azt a véralkohol szintet, amikor az ember már személyiségét tekintve Buddha, mozgását tekintve pedig műugró és jógatanár egyszerre. Persze nem azt mondjuk, hogy a trükkös pohárból csak alkoholos jellegű italt lehet inni, mert szeretjük mi a vizet annak ellenére, hogy a gyomrunk nem gumicsizma (ti.: a vizet nem engedi be). Kétségtelenül motiváló jelleggel bír az állandó újratöltésre a félig teli/üres pohár így az ember hajlamos többet elfogyasztani a kelleténél, úgyhogy ezúton kérünk mindenkit: óvatosan használja, mert addiktív.